Miért kell szellőző rendszer?

A szellőzőrendszer kiépítése Magyarországon szinte ismeretlen fogalom. Pedig a lakások szellőztetésére annál nagyobb hangsúlyt kell fektetni minél jobb a hőszigetelés. Sokak keserű tapasztalata az, hogy a nyílászáró csere és a külső hőszigetelés felrakása után gyakorlatilag azonnal előjön a penészesedés, ami addig ismeretlen volt a számukra. Ilyenkor azután a műanyag ablakokat, és a nem szellőző polisztirolt kezdik hibáztatni a jelenségét. De gondoljuk csak át, hogy valójában mi is okozza a problémát?

A lakásban élő emberek egyrészt a légzésükkel másrészt a főzéssel, mosással rengeteg párát juttatnak a levegőbe. A tapasztalatok azt mutatják, hogy tartós 60% feletti páratartalom mellett kialakul a penészképződés. A penész a hűvös helyet szereti, ráadásul a párás levegő a hideg felületeken lecsapódik, és így a hőhidak mentén  még nedvesebb területek alakulnak ki, amik a penész elszaporodásának kedveznek. Ez ellen csak egy féle módon védekezhetünk, nem engedjük tartósan 60% fölé emelkedni a lakás levegőjének páratartalmát.  A páratartalom csökkentése legegyszerűbb módon szellőztetéssel valósítható meg. A kinti hűvös levegő ugyanis kevesebb vízgőzt képes magában tartani, ha szellőztetéskor erre cseréljük a benti párás meleg levegőt, akkor a hideg levegő miután bent felmelegedett már kevesebb párát tartalmaz. A lakásból kiáramló meleg párás levegő víztartalma meg látható módon kicsapódik a kinti hidegben. 

A lakás szellőzése a régi építésű házakban több ponton is megvalósult. Egyrészt az ablakok nyitogatásával, a hagyományos szellőztetéssel. Másrészt az ablakok rossz záródása miatt csukott ablakok mellett is. És nem utolsó sorban a nem légtömör falszerkezeteken, a téglák közötti habarcson keresztül. Amikor egy hagyományos építésű háznál az ablakokat légtömör ablakokra cseréljük (mindegy hogy műanyag vagy fa!), és a házat kívülről leszigeteljük (mindegy hogy polisztirollal vagy szálas szigetelő anyaggal), ez utóbbi két szellőzési lehetőséget szüntetjük meg. A szellőztetési szokásokon pedig nagyon nehéz változtatni, gyakorlatilag ugyanannyit fogunk utána is szellőztetni az ablakok nyitogatásával. Ráadásul a hőszigeteléstől azt várjuk el, hogy csökkenjen a fűtési számlánk, ezért nem akarjuk többet nyitogatni az ablakot, mint korábban. Ennek pedig egyenes következménye a penészedés. 

Ilyenkor a műanyag ablakokra és a polisztirol hőszigetelésre fogják, hogy lám-lám nem szellőznek a falak, ezért van a penész. Pedig egyszerű gondolatmenettel belátható volna, hogy hőszigetelést csak nyugvó levegővel lehet elérni. Ha egy felületen a levegő átáramlik, akkor az már nem hőszigetelő, így a szálas hőszigetelő anyagok „légzése” valójában azt mutatja, hogy a bennük lévő mikrofiltráció miatt hőszigetelésük tökéletlen.  Ha viszont a felület jól hőszigetelő, akkor a levegő nem áramlik rajta keresztül, így viszont nyilván a pára sem áramlik rajta át.  

Ez a szellőzési probléma a hagyományos gravitációs fűtésű gázkazánok által okozott halálos balesetek miatt a kéményseprőknél hamar előjött, így ők már ragaszkodnak az új légtömör ablakoknál az ablakszellőzők kialakításához. Azonban könnyen belátható, hogy visszás dolog drága jól záródó ablakokra cserélni a régi huzatos nyílászáróinkat, majd kilyuggatni a drága nyílászárókat résszellőzőkkel, hogy újra huzatosak legyenek…

Ha az energiatakarékosság szempont, akkor egyetlen megoldása van a helyzetnek, a lakásszellőző berendezés beépítése. Ezért Németországban évek óta kötelező az új építésű házakba lakásszellőző berendezéseket beépíteni.

 Ez egy kettős csőrendszer kiépítését jelenti a házban, az egyiken az elhasznált levegőt szívjuk ki a házból, a másikon pedig a friss levegőt fújjuk be. Az energiatakarékosságot az biztosítja, hogy a kifújt magas páratartalmú meleg belső levegő egy lemezes hőcserélőn keresztül –keveredés nélkül- átadja a hőt a beszívott hideg levegőnek, így azt felmelegíti, maga pedig lehűl. A kifújt levegőből a pára a hűlés miatt kicsapódik, azt el kell vezetnünk a csatornába, a bejövő levegő viszont a felmelegedés miatt relatíve szárazabb lesz.(a relatív páratartalma csökken) Az elszívást mindig a párás helységekből (fürdőszoba, konyha) a befújást pedig ezektől minél távolabb érdemes végezni, hogy a lakás teljes térfogata átszellőzzön.

Passzívház szellőztetése

A passzívház, mint már írtam, légtömör ház. Itt szó nem lehet a falak szellőzéséről, vagy arról, hogy az ablakokba résszellőzőket építsünk be. Sőt télen az ablakok kinyitása is hatalmas energiaveszteséget jelentene. Ezért a szellőző rendszer kiépítésének elsődleges célja az, hogy a bent élők friss levegő szükségletét biztosítsuk. Ezt ökölszabályok útján 30m3/óra/fő-ben állapították meg, és így is kell mértezni a lakásszellőző berendezést.  

Másrészt a passzívház egy gyakorlati és érthető definíciója szerint „passzívház az, ami a benne élők friss levegő szükségletét kielégítő szellőztető rendszer által befújt levegő utánfűtésével kifűthető”. Ez azt jelenti, hogy a szellőzést használjuk fel fűtésre is, nemcsak a frisslevegő biztosítására. Tehát a passzív ház gépészetéből a fűtés megszokott elemei a fűtőtestek hiányoznak, és helyettük szellőzőrendszer és ennek a fűtésére kalorifer (a szellőzőrendszerbe épített a rajta áthaladó levegőt megfűtő fűtőtest) van.  

Lakásszellőztető rendszer kiválasztása

A lakásszellőztető berendezés egy egyszerű szerkezet, két db ventillátorral, és egy hőcserélővel. Fontos a ventillátorok energia fogyasztása, hiszen ezek gyakorlatilag az év minden napján és órájában járnak, ezzel a passzívház legnagyobb villamos fogyasztói.  Fontos a hőcserélő teljesítménye is, vagyis a hatásfoka annak, hogy mennyi hőenergiát képes a kifújt levegő a bejövő hidegnek átadni. Ezen két szempont alapján minősíti a Darmstadti Passzívház Intézet a lakásszellőztető berendezéseket. (minősített szellőzők itt:  ) Ezek közül próbáltunk választani megfelelő készüléket.

Sajnos mivel ez Nyugat-Európai technológia, így ezek ára meglehetősen magas, nem könnyű a választás közülük. A mi házunkban először el kellett döntenünk, hogy egy vagy két készüléket vegyünk –e. Számításaink szerint házanként 180m3/órás készülék kell nekünk, tehát vagy 2 db. 180m3/h vagy 1 db 360m3/h készülék. Az is fontos, hogy ne a készülék maximális légteljesítménye legyen ez az érték, hanem a középső állásban legyen akkora a teljesítménye. 

Áttanulmányoztuk sok gyártó készülékének a műszaki adatait, és a ventilátorok fogyasztásában óriási különbségek voltak. Azt is észrevettük, hogy a fogyasztás és a légmennyiség között nem lineáris az összefüggés, pl. az általunk választott Zehnder ComfoAir 350-es készülék ventilátora 100m3/óra légszállítás mellett 16W 150m3/h mellett 42W 350m3/h mellett 241W-ot fogyaszt.  Mindezt kettővel kell szorozni, mert két ventilátor van a készülékben. Tehát ha egy készüléket vásárolok és azt 350m3/h csúcsteljesítményen járatom az naponta 24*2*241Wh=11,52 kWh áramot fogyaszt, ugyanez 2 készülékkel középső állásban 24*4*42Wh=4,032 kWh. A kettő között óriási különbség van, éves szinten 2734 kWh áram kb. 140 000 Ft. Ezért érdemesebb a két készüléket választani, ami drágább ugyan, de pár év alatt megtérül az árkülönbség. Az is látszik ezen a példán, hogy a készülék fogyasztása a legfontosabb műszaki paraméter, amire oda kell figyelni, mert valóban ezek a legnagyobb energiafogyasztói a passzívháznak.

Miután végignéztük a piacon kapható készülékek műszaki adatait, két gyártmány közül kellett választanunk. Az egyik a Helios cég berendezése………………. a másik a később  nálunk nyertes Zehnder ComfoAir 350.  A Helios fogyasztását tekintve kicsit jobb, mint a Zehnder, de a magyarországi ára elképesztően magas. Van magyarországi képviseletük, de sajnos nem tudtam érdemi árengedményt a lista árukból elérni. Ők pedig nem tudtak érthető magyarázatot adni arra a kérdésemre, hogy nekem, mint magyar ügyfélnek miért kellene 30-40%-kal magasabb árat megfizetnem ugyanazért a termékért, mint a német ügyfeleknek, mivel kapok én magasabb szintű szolgáltatást mint a német vásárló.  Német internetes áruházban ugyanis ennyivel olcsóbban megrendelhető a készülék.

Végül a Zehnder Magyarországi képviseletével sikerült megállapodnom egy elfogadható árban és két db Zehnder ComfoAir 350 készüléket vásároltam tőlük.

Szellőztető rendszer beszerzése

Az elmúlt években már jelentősen csökkent a szellőztető rendszerek ára. 2010-ben, mikor a passzívházat építettük, gyakorlatilag egy 120 nm-es háznál a szellőztető rendszer ára megközelítette az 1,5 millió forintot, és még erre jött rá a kivitelezési költség. Több szereplő is belépett azóta a piacra, például az ár/érték arányban igen jó Lindab is gyárt lakásszellőztető rendszert, termékeit árusítja többet között a www.szelloztetesbolt.hu is. Egy komplett, magas minőségű szellőztető rendszer családi házra már 900 ezer forintból beszerezhető.